Pokoli negyven másodpercAz első negyedben túl nagy fórt adtunk
|
![]() |
|||
|---|---|---|---|---|
A vége előtt negyven másodperccel egál volt az eredmény, és nálunk a labda. Az idegek harcát azonban a Diósgyőr viselte jobban, és végül hat ponttal győzött. Amellett, hogy nem minden szegedi játékos volt jó formában, döntő volt, hogy az első negyedben tökéletesen motiválatlanul kosaraztunk, és csaknem tíz pont előnyt adtunk a piros-fehéreknek. Ezt a fórt a rutinos gárda jól kihasználta, miközben belőlünk rengeteget kivett, hogy az eredmény után futottunk. A mérkőzést egyébként a sípmesterek elfogadhatatlan ténykedése is tovább színesítette.
Az első öt perc után 4-11 volt az eredmény a Diósgyőr ellen. Ahelyett, hogy nagyobb téttel játszó vendégcsapatot letámadtunk volna, enerváltan szaladtunk az eredmény után. Gina Farmer egyszerűen tarthatatlan volt, legalábbis Inez képtelen volt megállítani. Hogy támadáskor a palánk alatt nem sok keresnivalónk van, az első percekben kiderült. Jucit hároman, négyen zárták, Ajanovics pedig valahogy sosem volt a palánk alatt. Védekezésben szerencsére eredményesebbek voltunk. A katasztrofális első negyed után összeszedtük magunkat, megközelítettük a Diósgyőrt. A vezetést azonban a mérkőzés folyamán egyszer sem sikerült átvennünk, a döntő pillanatokban megremegett a kezünk. Hozzáteendő: Benczúr Tamás játékvezető elképesztő ítéleteket hozott a Diósgyőr javára, számos pontot kaptunk az elnézett faultokból. Sípmester társa kompenzálni igyekezett, így néha mi is jogtalanul jutottunk előnyhöz. A bíráskodás színvonala egyszóval jellemezve tragikus volt, méltatlan a honi kosárlabda magas színvonalához. Amikor a ziccerhelyzetben lévő Djelmist gyakorlatilag kiütötték a palánk alól, és a játékvezető fault helyett továbbot intett, a szurkolók percekig tartó tüntetéssel nyilvánítottak ellenvéleményt. Vissza a mérkőzéshez: feljavult védekezés mellett -- főleg Konira lehetett számítani, aki nagyon hatékonyan fékezte Fürész Emőkét -- zárkóztunk a Diósgyőrhöz, azonban Farmer és Englert mindig gondoskodott arról, hogy elvegye a szegedi szurkolók jókedvét. A félidei négypontos vendégelőnyt a második félidő elején sikerült egypontosra csökkentetni, azonban az egyébként rendkívül jól játszó Kajdacsi mindkét büntetőjét kihagyta, így maradt a diósgyőri vezetés. Az eredmény utáni kapaszkodás sokat kivett a lányokból, látszott, elkedvetlenítette őket, hogy nem sikerült átvenni a vezetést. Újra lélegzethez jutott a DKSK, és tovább növelte előnyét. Igazi drámát hozott a mérkőzés vége. Az utolsó percben Török Szilvi hárompontos kísérletét Englert faulttal akadályozta meg. A játékvezető emellett technikait adott a reklamáló Tapodinak. Öt pontot dobhatott a Szeged, és ha mind bemegy, átvehette volna a vezetést 40 másodperccel a vége előtt. Egy büntető azonban kimaradt, egállal fordultunk, hiszen a technikai miatt miénk maradt a labda. Időt kérni már nem lehetett, hiszen Ujhelyi mester megelőzően kihasználta mindhárom lehetőségét. Indult a támadás, melyet végül Kajdacsi fejezett be, sajnos, gól nélkül. Néhány másodperc volt hátra, amikor jöhetett a DKSK, ők nem hibáztak. Ezután Kajdacsi ártatlan helyzetben faultolta Famert, aki mindkét büntetőt bedobta. Egy triplával és valami csodával még életben maradt a remény a folytatásra, azonban Töszi elhibázta a dobást az utolsó másodpercben. Mivel a háló megrezzent, a zsűriasztal úgy látta, ér a kosár és megállította az órát. Ez nekünk nagyon nem hiányzott, mert századmásodpercekkel a vége előtt Töszi újabb faultot csinált, még két büntetőt dobhatott a Diósgyőr. Ahelyett, hogy hosszabbítás következett volna, hat ponttal győzött a vendégcsapat. Ujhelyi Gábor: Olyan előnyt adtunk a Diósgyőrnek az első negyedben, amelynek ledolgozása nagyon sok energiát kivett belőlünk, ezért a döntő helyzetekben hibáztunk. Könnyebb lett volna ezen a meccsen, még a kevesebb felelősség súlya alatt bebiztosítani a középszakaszbeli harmadik helyünket, mint a későbbi, egyre nagyobb téttel rendelkező mérkőzéseken.
A mérkőzés jegyzőkönyve Szeged - Diósgyőr 66-72 Sarnyai Tibor |
||||